„Sürgető felhívást teszek közzé: kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét. Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesít, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk, és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek.” – írja Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájában. A gyűjtőkötetben megjelent tanulmányok mind ehhez a párbeszédhez kívánnak hozzájárulni a teológia és a filozófia különböző területeiről. A teremtett világ és az emberi méltóság megőrzésére való törekvés kapcsolja össze az írásokat, amelyek egyaránt táplálkoznak a Szentírás és egyházi hagyomány forrásaiból, a kortárs etikai gondolkodásból és az egyházi életnek a teremtés megóvására irányuló törekvéseiből. Reményeink szerint a közzétett írások az olvasókat arra indítják, hogy maguk is bekapcsolódjanak a pápa által kezdeményezett párbeszédbe.

A kötet megtekinthető az alábbi linken, vagy a borítóra klikkelve!

 

Bibliai történetek tanításához új módszert kitalálni nem könnyű. Sok jó és kevésbé alkalmas módszert fejlesztettek már ki, amelyeket hosszabb-rövidebb ideig alkalmaztak is a katekézisben. Napjainkban a szakmai útkeresés ökumenikus törekvés, a történelmi egyházak szakemberei által összeállított módszertani anyagok kölcsönös érdeklődésre tarthatnak számot.
Michael Landgraf Alkotó gyermekbibliáját nagy örömmel adjuk a magyar családok, katekéták, hittanárok és gyerekek kezébe. A világ számos országában jelent meg 2007 óta. Lefordították angol, francia, holland, norvég, portugál, orosz, lett és kirgiz nyelvekre.
A könyvet fellapozva, első pillantásra „csak üres lapokat” látunk, de alaposan megvizsgálva felfedezhetjük, hogy újszerű és eredeti megközelítési módja mennyi lehetőséget rejt magában.
A kötet mellé összeállított módszertani füzet számtalan ötletet kínál egyéni és közösségi munkához is.
A kötet magyar kiadására Michael Landgraf együttműködésével, valamint a Deutsche Bibelgesellschaft és a Calwer Verlag szíves engedélyével kerülhetett sor.

A szerzőről:
Michael Landgraf evangélikus lelkész, elismert és népszerű szakembere a valláspedagógiának. 1999 óta vezeti a neustadti evangélikus valláspedagógiai intézetet. Szakterülete a bibliai didaktika, a helytörténet és egyháztörténet, valamint a vallásközi párbeszéd és katekézis kapcsolata.

Tartalom

   

A kötet megvásárolható a főiskolán, illetve a főiskola webshop könyvesboltján keresztül.

A „Nagy Háború” a katolikus egyházra a fronton és a hátországban is jelentős terhet rótt. A Pécsi Egyháztörténeti Intézet gondozásában most megjelent kötet arra szeretne rávilágítani, hogy a katolikus plébánosoknak milyen problémákkal kellett szembenézniük a háború évei alatt, s miképp változott meg az egyházi élet a hátországban az első világháború idején. A bevezető tanulmány bemutatja az első világháború egyházi recepcióját és a háború által generált változásokat. Kitér a XV. Benedek pápa által képviselt, háborúellenes szentszéki törekvések ábrázolására. A nemzeti egyházak ennek sok esetben ellentmondó álláspontját érzékelteti szükségszerűen gróf Zichy Gyula pécsi püspök tevékenysége is, aki az első világháború alatt a pécsi egyházmegye ordináriusaként őrlődött a hazafias meggyőződésből a háborús tehervállalásra buzdító kötelességek és a béke ügyének képviselete között.
A kötet jelentős forrásanyagot vonultat fel az értekezés alátámasztására és a leírt események szemléltetésére. Hat tematikus csoportba osztva jelennek meg a dokumentumok. Az 1. forrástípust a püspöki körlevelek szemelvényei jelentik. A 2. forrástípus a Historia domusokból közöl válogatást. Ez a forrástípus egyedi és eddig jórészt feltáratlan. Naplószerűen rögzíti a plébánia eseménytörténetét és kiváló alapanyaga az egyházközségi szintű tapasztalattörténet megírásának. A 3. forrásegység a Katolikus Írók és Hírlapírók Országos Pázmány-Egyesülete felhívására készített részletes kérdőív ezidáig egyetlen ismert, a hosszúhetényi plébános által megfogalmazott kérdőíve. A 4. egységet a pécsi szeminárium elöljárói által a háborús évek alatt készített jegyzőkönyvek jelentik. Az 5. irategyüttest a szeminárium által 1917-18-as években kiadott Hangok Hazulról kiadvány szövegválogatása. A 6. forrást a Dunántúl című pécsi napilap cikkei jelentik, amelyek a városi nagyközönség felé jelenítették meg az egyházmegye törekvéseit.
Ez a kötet, amely témáját tekintve egyenlőre példa nélkül áll a hazai egyháztörténetben, bő forrásválogatásával illusztrálja a hátország egyházi közösség-szervezésére irányuló erőfeszítéseket, valamint az egyház és a társadalom szoros kapcsolatrendszerének háború okozta módosulását is. A gazdag forrásbázis remélhetően további kutatásokhoz is inspirációt nyújthat.
A kötet kiadása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg. Példányai utolérhetők a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán.
Tartalomjegyzék

Fügefa Szakmódszertani Füzetek I.
Volna csak enyém az ég köntöse
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola keretein belül működő MTA-PHF Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoport (Fügefa Műhely) egy új sorozatot indított útjára Fügefa Szakmódszertani Füzetek címmel.  Az első kötet írásai Franz Kett pedagógiai szemléletében készültek. A füzetben helyet kapott egy interjú Franz Kett-tel, Nemes István írása a Kett-pedagógia elméleti hátteréről és néhány foglalkozás az Institut für Kett-Paedagogik által kiadott évkönyvekből. 
A kötet címének William Butler Yeats Az ég köntösére vágyik című versének első sorát választottuk összekötve a „szépség költőjét” a Kett pedagógia különlegességével, a padlóképek szépségével.
Franz Kett módszerét kevesen ismerik Magyarországon.  Reméljük, hogy ez a füzet és a sorozatunk további kötetei hozzájárulnak a módszer és a hátterében álló nevelési szemlélet elterjedéséhez.
A kötet megvásárolható a képzéseinken.
A képzéseinkről a honlapunkon (www.pphf.hu) és a Kutatócsoport saját honlapján (http://fugefamuhely.hu/) adunk hírt.

Tartalomjegyzék

Beszélgetés Franz Kett valláspedagógussal

Jelen kiadvány Klimo György pécsi püspök 1753 és 1757 között Baranya és Tolna vármegyékben elvégzett egyházmegyei látogatásának jegyzőkönyveit közli teljes terjedelemben. Klimo így mérte fel, hol tart, milyen állapotban van az 1751-ben birtokba vett püspöksége és ez alapján dönthetett a szükséges változtatásokról. A szöveg több szempontból is kiváló látlelete a pécsi egyházmegyének: az 18. század első felének újjáépítése után és a Klimo Györgyhöz köthető fejlesztések előtt készült pillanatkép. Megmutatja azt a hatalmas munkát, amit az előző évtizedekben a püspökség, a birtokosok, a papok és a hívek együttesen véghezvittek, de érthetővé teszi számunkra azt is, miért akart az új püspök egy stabilizáló, ugyanakkor innovatív programot megvalósítani. Egy élő, változó világot tár fel előttünk egy aktív, elhivatott, alapos püspök, amelynek eredménye csakis egy mindenre kiterjedő és kutatásra érdemes forrás lehet.

A kötet a Pécsi Egyháztörténeti Intézet (PEI) által megkezdett forráskiadási vállalkozásba illeszkedik, az 1733-as plébánia összeírás, illetve az 1738 és 1742 között készített egyházlátogatási jegyzőkönyv kiadását követi, ezzel egy közel 25 éves intervallumból három jelentős szövegkorpusz áll a kutatók rendelkezésére

E forrás is megkerülhetetlen egyház-, társadalom-, művelődés- és helytörténeti szempontból, teljesebbé teszi a pécsi egyházmegye és a dél-dunántúli régióról szerzett ismereteinket, és számos tekintetben új megvilágításba helyezi azokat.

Tartalom

Előszó

„Sürgető felhívást teszek közzé: kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét. Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesít, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk, és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek.” – írja Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájában. A gyűjtőkötetben megjelent tanulmányok mind ehhez a párbeszédhez kívánnak hozzájárulni a teológia és a filozófia különböző területeiről. A teremtett világ és az emberi méltóság megőrzésére való törekvés kapcsolja össze az írásokat, amelyek egyaránt táplálkoznak a Szentírás és egyházi hagyomány forrásaiból, a kortárs etikai gondolkodásból és az egyházi életnek a teremtés megóvására irányuló törekvéseiből. Reményeink szerint a közzétett írások az olvasókat arra indítják, hogy maguk is bekapcsolódjanak a pápa által kezdeményezett párbeszédbe.

A kötet megtekinthető az alábbi linken, vagy a borítóra klikkelve!

 

Bibliai történetek tanításához új módszert kitalálni nem könnyű. Sok jó és kevésbé alkalmas módszert fejlesztettek már ki, amelyeket hosszabb-rövidebb ideig alkalmaztak is a katekézisben. Napjainkban a szakmai útkeresés ökumenikus törekvés, a történelmi egyházak szakemberei által összeállított módszertani anyagok kölcsönös érdeklődésre tarthatnak számot.
Michael Landgraf Alkotó gyermekbibliáját nagy örömmel adjuk a magyar családok, katekéták, hittanárok és gyerekek kezébe. A világ számos országában jelent meg 2007 óta. Lefordították angol, francia, holland, norvég, portugál, orosz, lett és kirgiz nyelvekre.
A könyvet fellapozva, első pillantásra „csak üres lapokat” látunk, de alaposan megvizsgálva felfedezhetjük, hogy újszerű és eredeti megközelítési módja mennyi lehetőséget rejt magában.
A kötet mellé összeállított módszertani füzet számtalan ötletet kínál egyéni és közösségi munkához is.
A kötet magyar kiadására Michael Landgraf együttműködésével, valamint a Deutsche Bibelgesellschaft és a Calwer Verlag szíves engedélyével kerülhetett sor.

A szerzőről:
Michael Landgraf evangélikus lelkész, elismert és népszerű szakembere a valláspedagógiának. 1999 óta vezeti a neustadti evangélikus valláspedagógiai intézetet. Szakterülete a bibliai didaktika, a helytörténet és egyháztörténet, valamint a vallásközi párbeszéd és katekézis kapcsolata.

Tartalom

   

A kötet megvásárolható a főiskolán, illetve a főiskola webshop könyvesboltján keresztül.

A „Nagy Háború” a katolikus egyházra a fronton és a hátországban is jelentős terhet rótt. A Pécsi Egyháztörténeti Intézet gondozásában most megjelent kötet arra szeretne rávilágítani, hogy a katolikus plébánosoknak milyen problémákkal kellett szembenézniük a háború évei alatt, s miképp változott meg az egyházi élet a hátországban az első világháború idején. A bevezető tanulmány bemutatja az első világháború egyházi recepcióját és a háború által generált változásokat. Kitér a XV. Benedek pápa által képviselt, háborúellenes szentszéki törekvések ábrázolására. A nemzeti egyházak ennek sok esetben ellentmondó álláspontját érzékelteti szükségszerűen gróf Zichy Gyula pécsi püspök tevékenysége is, aki az első világháború alatt a pécsi egyházmegye ordináriusaként őrlődött a hazafias meggyőződésből a háborús tehervállalásra buzdító kötelességek és a béke ügyének képviselete között.
A kötet jelentős forrásanyagot vonultat fel az értekezés alátámasztására és a leírt események szemléltetésére. Hat tematikus csoportba osztva jelennek meg a dokumentumok. Az 1. forrástípust a püspöki körlevelek szemelvényei jelentik. A 2. forrástípus a Historia domusokból közöl válogatást. Ez a forrástípus egyedi és eddig jórészt feltáratlan. Naplószerűen rögzíti a plébánia eseménytörténetét és kiváló alapanyaga az egyházközségi szintű tapasztalattörténet megírásának. A 3. forrásegység a Katolikus Írók és Hírlapírók Országos Pázmány-Egyesülete felhívására készített részletes kérdőív ezidáig egyetlen ismert, a hosszúhetényi plébános által megfogalmazott kérdőíve. A 4. egységet a pécsi szeminárium elöljárói által a háborús évek alatt készített jegyzőkönyvek jelentik. Az 5. irategyüttest a szeminárium által 1917-18-as években kiadott Hangok Hazulról kiadvány szövegválogatása. A 6. forrást a Dunántúl című pécsi napilap cikkei jelentik, amelyek a városi nagyközönség felé jelenítették meg az egyházmegye törekvéseit.
Ez a kötet, amely témáját tekintve egyenlőre példa nélkül áll a hazai egyháztörténetben, bő forrásválogatásával illusztrálja a hátország egyházi közösség-szervezésére irányuló erőfeszítéseket, valamint az egyház és a társadalom szoros kapcsolatrendszerének háború okozta módosulását is. A gazdag forrásbázis remélhetően további kutatásokhoz is inspirációt nyújthat.
A kötet kiadása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg. Példányai utolérhetők a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán.
Tartalomjegyzék

Fügefa Szakmódszertani Füzetek I.
Volna csak enyém az ég köntöse
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola keretein belül működő MTA-PHF Valláspedagógiai Szakmódszertani Kutatócsoport (Fügefa Műhely) egy új sorozatot indított útjára Fügefa Szakmódszertani Füzetek címmel.  Az első kötet írásai Franz Kett pedagógiai szemléletében készültek. A füzetben helyet kapott egy interjú Franz Kett-tel, Nemes István írása a Kett-pedagógia elméleti hátteréről és néhány foglalkozás az Institut für Kett-Paedagogik által kiadott évkönyvekből. 
A kötet címének William Butler Yeats Az ég köntösére vágyik című versének első sorát választottuk összekötve a „szépség költőjét” a Kett pedagógia különlegességével, a padlóképek szépségével.
Franz Kett módszerét kevesen ismerik Magyarországon.  Reméljük, hogy ez a füzet és a sorozatunk további kötetei hozzájárulnak a módszer és a hátterében álló nevelési szemlélet elterjedéséhez.
A kötet megvásárolható a képzéseinken.
A képzéseinkről a honlapunkon (www.pphf.hu) és a Kutatócsoport saját honlapján (http://fugefamuhely.hu/) adunk hírt.

Tartalomjegyzék

Beszélgetés Franz Kett valláspedagógussal

Jelen kiadvány Klimo György pécsi püspök 1753 és 1757 között Baranya és Tolna vármegyékben elvégzett egyházmegyei látogatásának jegyzőkönyveit közli teljes terjedelemben. Klimo így mérte fel, hol tart, milyen állapotban van az 1751-ben birtokba vett püspöksége és ez alapján dönthetett a szükséges változtatásokról. A szöveg több szempontból is kiváló látlelete a pécsi egyházmegyének: az 18. század első felének újjáépítése után és a Klimo Györgyhöz köthető fejlesztések előtt készült pillanatkép. Megmutatja azt a hatalmas munkát, amit az előző évtizedekben a püspökség, a birtokosok, a papok és a hívek együttesen véghezvittek, de érthetővé teszi számunkra azt is, miért akart az új püspök egy stabilizáló, ugyanakkor innovatív programot megvalósítani. Egy élő, változó világot tár fel előttünk egy aktív, elhivatott, alapos püspök, amelynek eredménye csakis egy mindenre kiterjedő és kutatásra érdemes forrás lehet.

A kötet a Pécsi Egyháztörténeti Intézet (PEI) által megkezdett forráskiadási vállalkozásba illeszkedik, az 1733-as plébánia összeírás, illetve az 1738 és 1742 között készített egyházlátogatási jegyzőkönyv kiadását követi, ezzel egy közel 25 éves intervallumból három jelentős szövegkorpusz áll a kutatók rendelkezésére

E forrás is megkerülhetetlen egyház-, társadalom-, művelődés- és helytörténeti szempontból, teljesebbé teszi a pécsi egyházmegye és a dél-dunántúli régióról szerzett ismereteinket, és számos tekintetben új megvilágításba helyezi azokat.

Tartalom

Előszó

Június 25. és 27. között Pécsett tartja rendes évi konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók az idén az „eszmény" és „eszményítés" szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet.

Kettős hatás. Helyettesíthető-e az etika matematikával? címmel a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Emberi Méltóság és Társadalmi Igazságosság tanszéke a PTE Filozófia Doktori Iskolával közösen konferenciát rendez 2015. március 19-én. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a főiskola 3. emeleti nagy előadójába!

Az előadások összefoglalóját erre a linkre kattintva érhetik el!

A Pécsi Hittudományi Főiskola szervezésében 2014. május 13-án első alkalommal kerül megrendezésre a magyarországi felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben dolgozó egyháztörténészek találkozója és seregszemléje. 
Az első találkozó témája: Az egyháztörténet oktatása külföldön és hazánkban.
A találkozó részletes programjáról az alábbi linkre vagy a képre kattintva tudakozódhat. A konferencia nyílt, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Április 3-án a Pécsi Hittudományi Főiskola Dísztermében nemzetközi konferenciát tartunk az ősszel megrendezésre kerülő Családszinódus kapcsán. A nemzetközi konferencia előadói a családszinódusra kibocsátott kérdőív főbb kérdésköreit vizsgálják.
A konferencia nyílt, minden érdeklődőt szeretettel várunk. Részletekért katt a képre!

Tudományos Diákköri Konferenciát szervez a Pécsi Hittudományi Főiskola hallgatóinak részvételével. A konferencia nyitott minden érdeklődő számára. A részletes program az alábbi linken vagy a képre kattinva tekinthető meg.
A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola ad helyt a Helikon Kiadó és a MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport közös kiadványának a bemutatására. A mű címe:
A honfoglalók viselete - Magyar őstörténet 1. 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk! További információkhoz katt a képre!

"Fiatalon, sok tapasztalattal" - 2. 
Múlt héten egy beszélgetés keretében ünnepeltük meg, hogy Dr. Gesztesy András tanár urat 
Fraknói Vilmos díjjal tüntették ki. Ezen a héten, szerdán, 17:00-tól, a beszélgetés második és egyben befejező részére kerül sor a főiskola új épületének 3. emeleti nagyelőadójában. 
Mindenkit szeretettel várunk!

Jövő hét kedden-szerdán a Bécsi Egyetem professzora, Gerhard Marschütz tart előadásokat a bioetika témakörében. 
Részletes információkat az alábbi linken vagy a képre kattintva találhatnak.

Az előadások nyitottak, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Március 11-én 18:00 órától Lábady Tamás professzor tart előadást a főiskola Dísztermében.
Előadásának címe:
Az ember, mint kár? Reprodukció, mint alanyi jog? Kérdések és válaszok

Az előadás nyílt, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

"Korunk egyik legeredetibb és legmélyebb teológusa" - így jellemezte Yves Congar azt a görög ortodox teológust, akit a végső időkről faggatunk korábbi és friss művein keresztül. A metropolitaként és az ortodox-katolikus teológiai bizottság társelnökeként is dolgozó Joánisz Ziziúlasz (1931-) az egyházatyák örökségébe lépve a szabadságban és kapcsolatokban megvalósuló személyről gondolkodik, e személy itt és most bekövetkező jövőjéről az eucharisztiában. E gondolkodás egyháztani távlatai ökumenikus jelentőségűek: ihletet jelentenek a protestáns, a katolikus és az ortodox teológia számára egyaránt.

"... a Lélek az, aki a végső időket a történelembe vonja. Ő szembesíti a történelem folyamát saját beteljesülésével, átalakulásával és színeváltozásával. Ezzel ... a Lélek nem egy már korábban is létező szerkezetet kelt életre, hanem megteremti azt; a lineáris történelmi valóságot jelenné változtatja. A történelmet nem lehet többé csupán múltként felfogni, vagyis az emlékezés lélektani és tapasztalati fogalmát alkalmazni az emberi elme visszatekintő képességének értelmében. Amikor a végső idők meglátogatnak bennünket, az egyház emlékezete azt az eucharisztikus paradoxont tanulja meg, amelyet semmilyen történeti tudat soha nem foghat fel, vagyis az emlékezést a jövőre, miként a ... liturgiában halljuk: : tieidet a tieidből néked ajánljuk fel, mindnyájunkért és mindenekért.>>" (J. Ziziúlasz: Being as Communion)
GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél