Items filtered by date: September 2016

A „Nagy Háború” a katolikus egyházra a fronton és a hátországban is jelentős terhet rótt. A Pécsi Egyháztörténeti Intézet gondozásában most megjelent kötet arra szeretne rávilágítani, hogy a katolikus plébánosoknak milyen problémákkal kellett szembenézniük a háború évei alatt, s miképp változott meg az egyházi élet a hátországban az első világháború idején. A bevezető tanulmány bemutatja az első világháború egyházi recepcióját és a háború által generált változásokat. Kitér a XV. Benedek pápa által képviselt, háborúellenes szentszéki törekvések ábrázolására. A nemzeti egyházak ennek sok esetben ellentmondó álláspontját érzékelteti szükségszerűen gróf Zichy Gyula pécsi püspök tevékenysége is, aki az első világháború alatt a pécsi egyházmegye ordináriusaként őrlődött a hazafias meggyőződésből a háborús tehervállalásra buzdító kötelességek és a béke ügyének képviselete között.
A kötet jelentős forrásanyagot vonultat fel az értekezés alátámasztására és a leírt események szemléltetésére. Hat tematikus csoportba osztva jelennek meg a dokumentumok. Az 1. forrástípust a püspöki körlevelek szemelvényei jelentik. A 2. forrástípus a Historia domusokból közöl válogatást. Ez a forrástípus egyedi és eddig jórészt feltáratlan. Naplószerűen rögzíti a plébánia eseménytörténetét és kiváló alapanyaga az egyházközségi szintű tapasztalattörténet megírásának. A 3. forrásegység a Katolikus Írók és Hírlapírók Országos Pázmány-Egyesülete felhívására készített részletes kérdőív ezidáig egyetlen ismert, a hosszúhetényi plébános által megfogalmazott kérdőíve. A 4. egységet a pécsi szeminárium elöljárói által a háborús évek alatt készített jegyzőkönyvek jelentik. Az 5. irategyüttest a szeminárium által 1917-18-as években kiadott Hangok Hazulról kiadvány szövegválogatása. A 6. forrást a Dunántúl című pécsi napilap cikkei jelentik, amelyek a városi nagyközönség felé jelenítették meg az egyházmegye törekvéseit.
Ez a kötet, amely témáját tekintve egyenlőre példa nélkül áll a hazai egyháztörténetben, bő forrásválogatásával illusztrálja a hátország egyházi közösség-szervezésére irányuló erőfeszítéseket, valamint az egyház és a társadalom szoros kapcsolatrendszerének háború okozta módosulását is. A gazdag forrásbázis remélhetően további kutatásokhoz is inspirációt nyújthat.
A kötet kiadása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg. Példányai utolérhetők a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán.
Tartalomjegyzék

KÖSZÖNJÜK AZ ÉRDEKLŐDÉST! TÖBB JELENTKEZÉST NEM TUDUNK MÁR BEFOGADNI ERRE AZ ALKALOMRA!

Október 3-án délután 16:00 és 19:00 között Sipos Edit tanárnő, a főiskola Pedagógia-Pszichológia Tanszékének tanársegédje, "Istent keresem! Te tudod, hogy milyen?" címmel Franz Kett pedagógiai módszertanán alapuló padlóképes foglalkozást tart a főiskola 3. emeleti nagytermében.

A foglalkozás során a gyermekek istenképével és az istenkép alakításával foglalkoznak a résztvevők.

Részletes programleírás és tájékoztatás az alábbi linken vagy a képre kattintva érhető el.

A TEREMTÉS ÉRTÉKE, AZ EMBER MÉLTÓSÁGA
Környezetetikai konferencia
2016. szeptember 27-én teremtésvédelmi konferenciára kerül sor a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán "A teremtés értéke, az ember méltósága" címmel. A konferencia előadói a különböző teológiai diszciplínák mentén járják körül a kérdést. Az előadásokban különleges hangsúlyt kap Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának, valamint a pápa teremtésvédelemmel kapcsolatos törekvéseinek bemutatása. A hazaiak mellett Olaszországból, Lengyelországból és Csehországból is érkeznek előadók. Az idegen nyelvű előadások alatt tolmácsolást biztosítunk. Délután ifjúsági konferenciára kerül sor, melynek előadásait a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és az Európai Teológiai Társaság által kiírt hallgatói esszépályázat díjazottjai tartják.

A konferencia meghívója

Program:
9.00 Megnyitó
9.15-9.40
Martin Lintner (Brixen): Az ember a teremtésben az első teremtéstörténet szerint - Az istenképiség felelősségetikai értelmezése a Gen 1,26-28-ban
9.40-10.05
Nobilis Márió (Budapest): A teremtett világ iránti felelősség a modern ember és a kortárs egyház interakciójában - pasztorálteológiai reflexió
10.05-10.30 Dominik Opatrny (Olomouc): Végső forrásnak teremtette őket
10.30-10.50 Kávészünet
10.50-11.15 Perendy László (Budapest): A kozmosz szépsége Nagy Szent Vazul Hexaémeron-homíliáiban
11.15-11.40 Janusz Podzielny (Opole): Ökológia a keresztény gondolkodásban
11.40-12.05 Takács Gábor (Pécs): Történeti adalékok Ferenc pápa Laudato si kezdetű enciklikájának 110. pontjához - A "barbár specialisták" születése
12.05-12.30  Kovács Gusztáv (Pécs): Az utolsó ember
12.30-14.00 Ebéd
14.00-16.00 Ifjúsági konferencia

A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola hallgatóiként négyünknek adatott meg az a lehetőség, hogy augusztus 8-19-e között a Sankt Pölten-i és a Pécsi Egyházmegyei Karitász, valamint az Emberi Méltóság és Társadalmi Igazságosság Tanszék szervezésében önkéntes munkát végezhettünk az alsó-ausztriai városban működő idősek otthonában.
Érkezésünk után Mossgöller úr vezetésével betekintést nyerhettünk a város életébe és nevezetességeibe. Az első nap végén elfoglalhattuk a szállásunkat, ahol kényelmesen berendezkedtünk, másnap pedig elkezdhettük a munkát a Szent Erzsébetről elnevezett idősek otthonában (Pflegeheim Haus St. Elisabeth). Az intézmény vezetője, Kaufmann asszony szeretettel fogadott bennünket és az épület bemutatása után csoportokra osztva fogtunk neki a feladatok elvégzéséhez. Az otthonnak összesen 133 lakója van. A civil idősek mellett nyugdíjas atyák is laknak az intézményben. A nővérekkel és ápolókkal együtt fiatal helybeli önkéntesek is dolgoznak. Ausztriában a fiataloknak kötelező 9 hónap szociális munkát végezni vagy 6 hónapot a hadseregnél szolgálni. Mi kettesével kaptunk egy-egy ilyen fiatal segítőt mentornak. Feladatkörünkhöz tartoztak: étel- és italosztás az idősek részére, a velük való beszélgetés, sétáltatás, mosogatás illetve a ruháik rendszerezése. Ezek segítségével sokat fejlődhettünk türelemben, empátiában és a munkához való hozzáállásunkban.
Minden nap változatos volt, a közös munka még jobban összekovácsolt minket és új embereket, élethelyzeteket ismerhettünk meg. Mindenkinek jó szívvel ajánljuk és kívánjuk az irgalmas szeretetnek hasonló tapasztalatokon keresztüli megélését!

Molnár Dzsenifer
Németh Eszter
Rácz Dávid
Rácz Édua

   

A Kronosz kiadó gondozásában megjelent Dr. Varga Szabolcsnak, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Egyháztörténelem Tanszék tanszékvezető főiskolai tanárának új könyve: Leonidász a végvidéken. Zrinyi Miklós (1508-1566) címmel.

Az elmúlt kétszáz év szép- és szakirodalmi termésének köszönhetően a Kárpát-medencében mindenki hallott Zrínyi Miklósról. Ez örömteli, azonban ha mélyebbre ásunk, akkor valójában alig ismerjük a szigetvári várkapitányt.
Hiába jelent meg róla több történeti életrajz, ezeket a nagyközönség ritkán fogta a kezébe, és az új tudományos eredmények sem szivárogtak be a népszerű irodalom lapjaira.
A laikus érdeklődők és a professzionális történészek Zrínyiről alkotott képe markánsan elvált egymástól.
Ez a könyv egyszerre történelmi regény és tudományos életrajz. Kísérlet arra, hogy választ adjon a Zrínyivel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, és közérthető formában közvetítse a vele kapcsolatos legfrissebb ismereteket.
Emiatt túllép a biográfi a szigorúan vett műfaji keretein, és a korabeli miliőben, a Magyar Királyság sorsfordító kérdéseit is érintve mutatja be Zrínyi helyét és szerepét a saját világában. Ennek köszönhetően megismerjük a család eredetét és középkori történetét, Zrínyi Miklós nemzetiségét és identitását, illetve a Habsburg uralkodókhoz fűződő viszonyát.
A könyv amellett, hogy leszámol számos Zrínyit övező közkeletű mítosszal, új szempontokat felvillantva mutatja be az 1566. évi ostrom jelentőségét. Szintén újdonság, hogy az életrajz részeként a Zrínyi körül kialakuló kultuszról is szó esik, mert e nélkül  érthetetlen az a 21. századi érdeklődés is, amely e kötet megjelenését inspirálta.

Egyháztörténeti tárgyú szakmai seregszemlének ad otthont a Pécsi Egyházmegye Magtár Látogatóközpontja szeptember 15-16-án. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pécsi Egyháztörténeti Intézetének szervezésében egyetemi oktatók, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának munkatársai és a történeti kutatások szempontjából legfontosabbnak számító országos közgyűjtemények igazgatói, főmunkatársai tartanak előadásokat a 16. századi Magyarország katolikus egyházi társadalmának viszonyairól.
A konferencia beharangozója:
Mályusz Elemér 1971-ben jelentette meg a középkori magyar egyházi társadalomról szóló alapvető munkáját, ám az azóta eltelt évtizedekben nem akadt folytatója a vállalkozásnak. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola kebelében működő Pécsi Egyháztörténeti Intézet azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felvállalja ezt a feladatot, és megteremti annak a lehetőségét, hogy a Mályusz által lefektetett szempontok alapján a kora újkori és az újkori Magyar Királyság egyházi társadalmáról is megfelelő képet kapjunk. Ennek lényege, hogy társadalmi csoportként elemzi származásukat, tanulmányaikat, karrierállomásaikat, funkcióikat és ebből következtet a korabeli társadalomban betöltött szerepükre és azt összefüggéseiben láttatja. Ez a vizsgálat elengedhetetlen feltétele annak, hogy megértsük és értékelni tudjuk a Magyar Katolikus Egyház belső életének illetve a magyar társadalomban és politikumban betöltött szerepének változását. Távlati célunk egy új, a Hermann Egyed által 1948-ban elkészített összegzést meghaladó szintézis lehetőségének a támogatása, valamint az egyes egyházmegyék történetével foglalkozó szellemi műhelyek segítése új szempontok, nagyobb összefüggések és használható módszertan kialakításával.    
A konferencia központi kérdése: mi történt a katolikus egyházi társadalommal a Mohács utáni Magyarországon. A figyelem alapvetően a késő középkori jellegzetességek továbbélésére és a katolikus reform belső jelenségeire irányul, ezért ez a nézőpont nem csupán a reformációs kihívásokra adott válaszokként kezeli a témát, hanem az egyház önálló belső reformjára is tekintettel van. Emellett külön figyelmet szentel a szimpózium a reformáció kérdéskörének (reformáció magyarországi terjedése, felekezeti sajátosságai, a katolikus egyházhoz fűződő viszonya, más felekezetekkel való kapcsolatrendszere). Ez az igen rangos szakmai seregszemle szilárd tudományos alapot teremthet, illetve komoly lendületet nyújthat a hazai egyház- és társadalomtörténeti kutatások számára, továbbá jelentős hozzájárulást adhat a reformáció jubileumi, 500. emlékévében meghirdetett tudományos projektekhez.

A konferencia meghívója és részletes programja

A konferencia támogatói:

   

A Pécsi Hittudományi Főiskola Theolingua Nyelvvizsga Központ nyelvvizsgára felkészítő nyelvtanfolyamokat és nyelvvizsgákat hirdet az őszi félévben.

A részleteket a képre kattintva vagy az alábbi linken tekinthetik meg.


GYORS KAPCSOLAT

Kiadványaink

Hírlevél